Ausztriában abból indulunk ki, hogy valamennyi magyar számára ki kell alakítani a közös lelkület és gondolkodásmód ismérveit. Megfelelő integrációs munkával tudatosítani kell az együvé tartozás és a közös érdekek megfogalmazásának és megvalósításának szükségességét. Az „ausztriai magyar“ fogalmának nem csupán sajátságos vonásokban, hanem bizonyos önállóságban is meg kell mutatkoznia. Elsődlegesen fontos mindenkit rádöbbenteni arra, hogy a szórványban csakis lelki, szervezett közösségekben lehetséges a magyarság összefogása; tehát egyesületeken keresztül jelenül meg és él a magyarság. A személyiséget védő és megvalósító kisközösségek csak annyiban bizonyulnak életképesnek, ha a szellemi-kulturális kötelékeken túlmenően országos szövetség, képviselő-szervezet fogja össze őket.
A jelenig – legalábbis körvonalaiban – elméletileg meg is fogalmazódott mindez. Más kérdés a megvalósulás. A utolsó két és fél évtizedben sok minden történt. Elmozdulás figyelhető meg pozitív irányban, egyelőre azonban már az is eredménynek könyvelhető el, hogy különösebb (ellenséges) indulatok nélkül tudomást vesznek egymásról a különböző indíttatású személyek, kiscsoportok. Ezen a téren kemény feladat és egyben súlyos felelősség hárul egyrészt a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületre, másrészt az 1980. február 9-én alakult Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségére. Utóbbiról elég annyit megjegyezni ehelyütt, hogy az általános pangás, sőt szétesés láttán néhányan úgy látták, hogy csakis átfogó, országos érdekképviselet létrehozásából indulhat ki a kibontakozás, megújulás. A Központi Szövetség, habár kezdetben a burgenlandi magyarokkal való közös összefogást tűzte ki célul, végül is a Burgenlandon kívül működő magyar egyesületek csúcsszervezetének szerepét tölti be. Az innen kiinduló integrációs elképzelések és gondolatok az irányba hatottak, hogy közel másfél évtizedes küzdelem után 1992-ben sikerült kivívni a Bécs és környékén élő magyarok népcsoportkénti elismertetését. Mivel a szövetség (kül)politikai okokból a kommunista rendszerrel való mindenfajta együttműködés elől kitért, a sikeres kapcsolatfelvételre csak a kommunista rendszer összeomlása után kerülhetett sor. A Központi Szövetség sokrétű tevékenységére nem térünk ki ehelyütt, de annyi rögzíthető, hogy a szövetség tűzött ki távlati célokat, átfogó tervek a magyar nyelvű oktatás bevezetésétől az újság- és könyvkiadáson át a színházszervezésig, nemzetközi tanácskozások megrendezéséig ebben a szervezetben születtek és valósulnak meg.
Az évtizedek folyamán – mindenekelőtt egyesületek megszűntével – csökkent a tagegyesület száma; jelenleg, részben új egyesületek belépésével 17.
Célkitűzések: A Központi Szövetség azon magyar egyesületek és szervezetek képviselő testülete, melyeknek tagjai Ausztriában élő osztrák honosságú magyarok.
– Közvetítő és egyeztető szerv a tagegyesületek és -szervezetek között.
– Azon központi szervezést és vezetést igénylő célkitűzések központja, amelyek túlterhelnék az egyes tagegyesületk teljesítőképességét: oktatás, kiadói tevékenység, sajtó, magyar intézet stb.
Tevékenység: A helyes integrációs politika alkalmazásával az ausztriai magyarok indentitásának erősítése; ennek megfelelően nagy súly helyeződik a történelmi események, jeles személyek kerek évfordulóinak megemlékezésére, továbbá tanácskozások, felnőttoktatás, kiállítások és dokumentációk, valamint az említett vállalkozások megszervezésére és megrendezésére.
Amint említettük, a Központi Szövetség kezdeményezte és tűzte ki célul a Burgenlandon kívül élő osztrák honosságú magyarok népcsoportkénti elismerését. Ezt a jogi besorolást – igaz, csupán Bécs és vonzáskörét érintve – 1992-ben szavazta meg az osztrák parlament és fogadta el a kormány. 1993 óta így a bécsi magyarok is képviselettel rendelkeznek a Magyar Népcsoporttanácsban.
1999-ben került sor a „Bécsi Magyar Otthon“ helyiségeinek vásárlására, 2000 áprilisában osztrák közéleti személyiségek jelenlétében az otthon felavatására.
A szervezeti élet csúcsszerveként a Szövetség kiemelkedő kulturális tevékenységet folytat. Ennek jelentősebb fórumai:
- a (Felsőpulyai) „Kufstein“ Tanácskozás a nyugat-európai magyarok, valamint a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek sorskérdéseinek felmérése és megoldások keresése céljából. Közismert személyiségek és szakemberek bevonásával 1990 óta kétévenként, 2003 óta a NYEOMSZSZ-szal közös rendezésben. Jelenleg a nyugat-európai magyarok legnagyobb szellemi-kulturális fóruma; legutóbb 2012-ben 13 országból több mint 300 résztvevővel. Az egyes tanácskozások anyaga gyűjteményes kötetben kerül kiadásra.
- Felnőttoktatás: 2000-ben indult honismereti előadássorozatként szakemberek bevonásával. Célja a felnőttek magyarságismereteinek ébrentartása, elmélyítése. Változatlan érdeklődés mellett nélkülözhetetlen vállalkozás.
- „Bécsi Magyar Iskola“: 1987 szeptemberében indult, közben fennállása 25 éve alatt szerencsés változásokon ment át. A 2010/11-es tanévben 280 fölé emelkedett a bejelentett tanulók száma, köztük ötvennél több óvodás csoporttal. 2012-ben súlyos válság miatt újjá kellett szervezni a tantestületet.
- Bécsi Napló: 1980 márciusa óta kéthavonként jelenik meg 12 oldalon, 2500 példányban.
- „Őrség“: három nyelvű (magyar, német, horvát) falinaptár képmelléklettel és a jeles évfordulók feltüntetésével. 1972-ben indult Burgenlandban, 1985 óta a Központi Szövetség kiadásában jelenik meg..
- Internet-Radio HU-RA: 2008 decemberében indult, magyar nyelvű műsorral.
- „Sodalitas“ címmel kiadói tevékenység, főként Nyugat-Európában élő magyar nyelvű szerzők műveinek kiadásával. 2011-ig 13 önálló kötet jelent meg, ezen túlmenően további három a pozsonyi (az időközben megszűnt) Madách Kiadóval közös gondozásban.