Történelmi áttekintés

A középkortól kezdve jöttek fiatal emberek: diákok, vándorlegények Németországba. Különösen az első világháború után számos művész, egyetemi tanár, mérnök és időszakos mezőgazdasági- és szakmunkás működött és dolgozott itt.

De csak az 1945 után beszélhetünk egy magyar népcsoportról, amikor a második világháború következtében a bonni Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) területére több nagy hullámban érkeztek magyar állampolgárok, illetve határon túli magyarok. Nagy tömeg érte meg itt a háború végét. Ezek nagy része 1947 után kivándorolt Dél-Amerikába, Ausztráliába, Kanadába, majd az USA-ba. Németországban kb. 20.000-en telepedett le. A második nagy hullám az 56-os menekültek voltak. A bonni kormány – annak ellenére, hogy évente 300.000 keletnémet menekültet kellett befogadnia – a világháború utáni kitelepített 12 millión túl – mégis felvállalta a 200.000 magyar menekült 10 százalékát, azaz 20.000 személyt. A német gazdasági csoda következtében több ezer jugoszláviai magyar vendégmunkás talált itt megélhetést. Aztán jött az erdélyi hullám, melyben szintén sok ezer magyar hagyta el Romániát.

Az egységes Németország létrejöttekor, a volt szocialista Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) kb. 15.000 magyar vendégmunkás élt.

A fenti becslések alapján 1990-ben, az újraegyesítéskor Németországban a magyarok száma kb. 90.000 volt.

1990-től 2004-ig kb. 30.000 részben csak időlegesen itt élő szerződéses szakember érkezett Magyarországról és a határon túlról.

2004-ben Magyarország, Szlovákia, és Szlovénia, majd 2007-ben Románia az Európai Unióhoz történő csatlakozásával gyökeres változás következett be. A munkavállalók szabad áramlása az Európai Unión belül, a magyar állampolgárok, ill. határon túli magyarok nagy tömegét hozta Németországba. A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) 2015-re kb. 160.000 nyilvántartott magyar állampolgárt jelent, kiknek jelentős része 2004 után érkezett. Bár a magyar állam a kettős állampolgárság intézményét lehetővé teszi, minden bizonnyal az itt nyilvántartott magyar állampolgárok jelentős része a jelenlegi magyar állam területéről származik. Becsléseink szerint további kb. 50.000 magyar személy érkezett a határon túlról Németországba.

A fentiek – a természetes csökkenést is figyelembe véve – eredményezni a németországi magyarság becsült 300.000 fős létszámát.

Területi eloszlás

Dél-Németországban kb. 70% (Bajorország, Baden-Württemberg és Hessen). A többi “régi” tartományban kb. 20%. Az “új”, volt NDK-ás tartományokban kb. 10%.

Kettős, ill. többes állampolgárság lehetősége Németországban

Németország lehetővé teszi a kettős, ill. többes állampolgárságot, ha a kérvényező személy az Európai Unió valamelyik államának, ill. államainak állampolgára; mint pl. Magyarország, Ausztria, Szlovákia és/vagy Románia.

Adott esetben ezeket az állampolgárságokat a német állampolgárság megkérvényezésénél, ill. meghosszabbításánál jelezni kell a német hatóságnak, akik ezt jegyzik és tudomásul veszik.

Integráció, nem asszimiláció

A magyar népcsoport Németországban kitűnően beilleszkedett. Tagjai Németországban otthon érzik magukat, szívesen laknak itt, és egyúttal lojális és értékes polgárai a német közösségnek. A magyar nyelv és kultúra megőrzése, valamint a személyes kapcsolatok ápolása a Kárpát-medencében élő emberekkel viszont fontos törekvésük. Meggyőződésünk, hogy ezzel a német és a magyar társadalom fejlődéséhez gyarapítóan hozzájárulunk. Kétnyelvű gyerekek és felnőttek két kultúrából meríthetnek. Tudatosabban élnek, nyitottabban és toleránsabban viselkednek.

A németországi magyar élet pillérei

• Katolikus Magyar Egyházközségek és Missziók 11 papja tart 61 városban havonta legalább egyszer magyar nyelvű szentmisét.
• A Protestáns Magyar Gyülekezetek 7 lelkésze tart 23 városban havonta legalább egyszer istentiszteletet.
• Több mint 3 évtizede működik a Külföldi Magyar Cserkészszövetséghez tartozó 11 cserkészcsapat 9 városban.
• A gyönyörű 10 hektárnyi “Hárshegy-cserkészpark” a Kastl/Opf. melletti Mennersbergben fekszik.
• 5 táncházegyüttes működik 4 városban.
• Hétvégi iskolák, színjátszó csoportok törődnek a másod- és harmadgenerációs fiatalokkal.
• Több mint 40 egyesület dolgozik a magyar kultúra ápolása érdekében a magyarság települési súlypontjain. A sokrétűség jellemző: Városok közötti kapcsolatok, Német-Magyar Társaságok, tisztán kulturális egyesületek. Jótékonysági jellegű vagy vallásos feladatokat vállaló szervezetek (Magyar Máltai Szolgálat Németországban, Pax Romana, Protestáns Szabadegyetem, stb.) segélyakciókat, kongresszusokat stb. szerveznek.
• Igen sok kicsi, de tartós jellegű közösség biztosítja tagjainak az anyanyelv gyakorlására az alkalmat.
• 4 havilap (katolikus, protestáns és egyéb) tudósítja az óhazáról és az itteni életről olvasóit.
• A “magyar kalendárium” fénypontjai: karácsonyi betlehemes játékok, az igen kedvelt farsangi bálok és természetesen a nemzeti ünnepek méltó megünneplése: 1848. március 15. és 1956. október 23.
• “Majálisok”, egyházi búcsújárás, táncházak és kirándulások kerekítik az egyesületi műsorokat.
• Színházi és irodalmi esték, író-olvasó találkozók a legjobb magyar írókkal és művészekkel.
• Az 1992 óta létezõ Duna TV és az M2 műholdas adása Németországban is igen jól fogható.

 A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD) a magyar kulturális, egyházi és politikai élet kiemelkedő személyiségei számára rendszeresen szervez németországi körutakat. Ezek alkalmával nemcsak tagszervezeteinkkel találkoznak, hanem jelentős német, ill. európai személyiségekkel és intézményekkel is kapcsolatba kerülnek.